Tapasztalat csere, élménybeszámoló, stb....
73, DX! A rádióamatőr tevékenysége [szerkesztés]
A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek. Szakmai tevékenységek [szerkesztés]
Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél ér
dekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:
* Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása – megfigyelői tevékenység
* Antenna konstrukciók – hullámtani és elektromechanikai munka
* Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése – elektronika
* Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés – elektronika és szoftverfejlesztés
* Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika
* Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika
Sport tevékenységek [szerkesztés]
* Rádiós tájfutás (rókavadászat)
* Gyalográdió, az „Éteri csúcsok”
* Gyorstávírászat (HST)
A rókavadászat lényege, hogy egy meghatározott terepen apró rádiós jeladókat helyeznek el, amelyeket a versenyzőknek egy hasonlóan kis méretű, hordozható vevőkészülékkel és egy irányított antennával adott idő alatt meg kell találniuk, a jeladónál található kódszámot le kell írniuk, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy megtalálta a versenyző jeladót. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található (külső hivatkozások): www.ardf.hu és az ardf.puskas.hu címeken. A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. A rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi URH rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről a földfelszíninél kedvezőbb terjedési viszonyokat kihasználva nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni. A "gyorstávírászat" tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyeket is tartanak. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre. Témába vágó cikk a magyar Wikipédiában: Távíró
Rádióforgalmi tevékenységek [szerkesztés]
Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:
* RH-n minél távolabbi, és minél különlegesebb (másik kontinensen és/vagy ritkán lakott vagy lakatlan területeken - például tengeri szigeteken, zátonyokon telepített) rádióállomással létesített összeköttetés
* URH-n és mikrohullámon nagy (1000 km-es) távolságú összeköttetések – ehhez irányított antenna használata szükséges, és hullámterjedési okokból célszerű magas pontra kitelepülni
* URH-n és mikrohullámon speciális hullámterjedési effektusok kihasználása (rádióhullámok visszaverődése a légkör E rétegéről, a troposzféra különböző hőmérsékletű [inverziós] rétegeiről, meteorok által az atmoszférában létrehozott ionizált csatornákról, az északi fényről vagy a Holdról; rádióamatőr műholdakon keresztül lebonyolított összeköttetések, stb.) Az utóbbi kommunikációs módok már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát. még:
* Nemzetközi Űrállomás személyzetével, akik szintén hívójeles rádióamatőrök (!!)
* Rádióamatőr műholdakon keresztül Föld-műhold-Föld kapcsolat
* Holdról visszapattanó rádióhullámokkal Föld-Hold-Föld kapcsolat
* Mars körül pályára álló műholddal Föld-Mars-Föld, 2007 és 2009 a lehetséges legkorábbi dátumok)
A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és a forgalmazás helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat. Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal. Vészhelyzetek [szerkesztés]
Szerencsére Magyarországra kevésbé jellemző, azonban külföldön gyakrabban előfordul, hogy katasztrófahelyzet, például árvíz, földrengés vagy nagyobb áramszünet miatt a hagyományos kommunikációs eszközök nem használhatók, ilyenkor a térségben lakó aktív rádióamatőrök a hatóságok tájékoztatásával vesznek részt a lakosság mentésében. Rádióamatőr kommunikációs csatornák [szerkesztés]
Az alábbiakban leírt összes üzemmódot nem kötelező ismerni és használni minden rádióamatőrnek, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.
* Távíró: a legrégebbi kommunikációs mód. Kézzel, morze billentyű segítségével adják és fejhallgatóval veszik. Előnye, hogy a távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék viszonylag egyszerűen, saját kezűleg is építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át.
* Fónia: hangtovábbításra SSB és keskenysávú FM modulációt használnak. Ezen általában magyarul vagy nemzetközi kapcsolatokban angolul forgalmaznak. Használható az ellenállomás nemzetiségének nyelve is, feltéve, hogy a forgalmazáshoz szükséges kulcsszavakat ismerjük az adott nyelven.
* SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás.
* Packet rádió: számítógépes információátvitel, automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel.
* APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adatok továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer.
* Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még számtalan egyéb eljárás, amelyek főként szövegek nagy távolságú átvitelére szolgálnak. Ezek előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy mindegyik számítógépet igényel, továbbá személytelenné válik általa a kapcsolat.
