31/10/2018
[ZAJSZENNYEZÉS FELMÉRÉS]
ZÁRSZÓ
Végéhez ért az adatközlésünk ebben a felmérésben. Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott és figyelte az eredményeket. Minden kérdést köszönünk, amit feltettek az adatok publikálása során, azt azonban sajnáljuk, hogy ebből nem lett valódi diskurzus és a kérdések csak e-mailben és messenger üzenetben érkeztek hozzánk.
A felmérés eredményének feldolgozása során egy több, mint 91.000 soros adatbázis jött létre, amit a súlyozásos eredmények miatt még 5 hasonló adatbázis követett. Bár csak a felszínt kapargattuk, de így is több, mint 100 diagramon és szöveges dián dolgoztuk fel a válaszokat, egy hónapon keresztül, naponta közreadva a kérdésekre adott válaszokat..
Mindezt napi több, mint 10.000 elért embert jelentett a közösségi médiában és több, mint 9.000 oldallátogatást és 29.000 kattintást a weboldalunkon.
A felmérést összefoglalva végezetül elmondhatjuk, hogy Magyarországon a zajszennyezés már a klasszikus környezeti ártalmak szintjére emelkedett. Sőt, teljes lakosság körében egy kicsit jobban is aggódnak a zajszennyezés miatt, mint a levegőszennyezettség, ivóvíz szennyezés és a talajszennyezés miatt. Nagyon kevés olyan lakos van az országban a válaszadók szerint, akiket még soha nem zavart a zajszennyezés (3.48%). Ami aggasztóbb még ennél is, hogy a leginkább a munkahelyünkön, otthon és az utcán ér minket a legnagyobb zajterhelés, vagyis azokon a helyeken ahol az időnk jelentős részét töltjük (ideális állapot lenne, hogy sehol, vagy csak az utcán közlekedve lenne magas arányú a listában). 30,57% mondta azt, hogy otthon is zavarja a zajterhelés, vagyis az emberek majd harmada képtelen kizárni az otthonából a zajszennyezést, ami drámainak mondható.
A zajszennyezők top 5. listája Budapesten a 1. közlekedési zaj, 2. az építkezések, útfelújítások zaja, 3. a szomszédok, 4. szórakozóhelyek zaja, 5. emberek az utcán. Ez a vidéki válaszokban is megegyezik, ám a súlyozott adatok alapján a munkahelyi zaj egy kicsit előrébb kerül a listában (5. és 4. hely).
Furcsa ellentmondás, hogy ugyan a teljes lakosság körében legalább annyian tesznek panaszt a zajszennyezőre, mint amennyien nem, a kevésbé zajos nem budapesti ez az arány mindössze 29% (akik tettek már panaszt) és 72% (akik nem), míg Budapesten is van 44% akik még soha nem panaszolták be a zajterhelés okozóját hivatalos szervnél, de még csak nem is jelezték nála sem, hogy zajvarja őket a zajjal járó tevékenység.
Persze az is érthető, hogy ez miért alakul így. A panaszt tevők szerint az esetek 93%-ban egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig szűnt meg a zajszennyezés és mindössze 7%-ban volt ez végleges. A fővárosban ez az érték még ennél is nagyobb, 67% mondja azt, hogy egyáltalán nem szűnik meg a zajterhelés, ha bejelentik, vagy szólnak a zaj okozójának.
A válaszadók nagy részének fogalma sincsen, hogy léteznek stratégiai zajtérképek, amelyeket esetlegesen a saját településükön is megtekinthetnek (58%) akik pedig tudják, vagy ismerettel rendelkeznek erről, azoknak a 6%-a is azt gondolja, hogy az ezekben szereplő adatok pontos zajméréseken alapulnak, szemben a valóságos, becsült és extrapolált adatokkal szemben (35%), bár ha a pontosságra kérdezünk rá, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók, csak közepesen pontosnak gondolják az értékeket (medián=5 egy 1-10 skálán) a megbízhatósági pontszámok alapján.
Nagyon kevesen hallottak a zajmérő hálózatokról, amelyek pontos, másodperc alapú méréseket folytathatnak, vagyis nem igazán keresnek megoldásokat, ami kiválthatná a mostani rendszert. Viszont, ha ilyen adatokat kapnának, azt a fontossági skálán (1-10 skála) nagyon érdekes és fontos adatnak tartanák.
Ezeket a rendszereket szerintük az önkormányzatoknak és az államnak kellene fenntartania (92%), de az összes válaszadó 6%-a akár a közös költségből is fizetne érte. És azt is elmondhatjuk, hogy ha valaki ezeket az adatokat biztosítaná, akkor a válaszadók több, mint 75%-a szívesen böngészné azokat. Ez utóbbi hajlandóság a zajosabb területeken jóval nagyobb, míg a csendesebbeken jelentősen kisebb.
Ahogy az összefoglalásból is látszik, a zajszennyezés és zajterhelés kérdése hazánkban rendkívüli módon elhanyagolt és kevésbé megoldott az ezekre adott válasz is, pedig a zajszennyezés egy létező probléma, ami komoly krízist jelent a lakosságnak. Az is látható, hogy bár rengetegen vannak, akik szenvednek ettől az ártalomtól, egyrészt nem találnak egymásra, másrészt egyfajta kiábrándultságban szenvednek a hivatalos szervektől elvárható segítség és a zajokozójától elvárható magatartás tekintetében. Kevésbé hisznek a szabályozó rendszerben és kevéssé hajlandók tenni ezért. A helyzet azonban rossz és talán egy következő felmérés később tudná csak megmondani, hogy ez javul-e, vagy sem a jövőben.
Végezetül, a kérdések feltehetőek a komment szekcióban, amit még nagyjából egy hétig nyitva tartunk.