11/12/2024
Gondolatok a gazdasági lemaradásról
Az élet mindennapi ritmusát olyan termékek és szolgáltatások határozzák meg, amelyek már-már szervesen beépültek az életünkbe. Ha végig gondolom, mik azok a márkák és szolgáltatások, amiket nap mint nap használok, a lista megdöbbentő képet fest. Az iPhone-om az Apple-től van. Az autóm egy Tesla Model 3, amit évek óta költséghatékonyan használok. A filmeket és sorozatokat Netflixen nézem, miközben a háttérben Google szolgáltatások irányítják a mindennapjaimat, legyen szó YouTube Premium-előfizetésről vagy online keresésről. Munkámban HP szerverekre támaszkodom, zenekészítéshez (most már inkább csak hallgatáshoz) pedig Avid hangkártyát használok. Az online boltjaimhoz WordPress és WooCommerce platformokat használok, amelyek szintén amerikai fejlesztések.
És ha Európát nézzük? Csak néhány olyan helyi szolgáltatást tudok felsorolni, ami hozzáköthető: például a Kifli.hu online nagyáruház, amely helyileg működik, de nem globális léptékű, mint az Amazon vagy a Walmart. A kép egyre élesebb: az európai gazdaság nemhogy rohamos ütemben lemaradóban van az Egyesült Államokkal szemben, hanem teljesen és véglegesen lemaradt.
A mellékelt grafikon is tökéletesen megmutatja az eltéréseket: az USA tőzsdei portfóliójának növekedése 1990 óta messze lekörözi a világ többi részét, köztük Európát is. Az amerikai piac szárnyalását nemcsak az S&P 500 rekordjai bizonyítják, hanem a technológiai szektorban tapasztalható robbanásszerű fejlődés is. Miközben az amerikai piac vezető szereplői a technológia, a szórakoztatás és az e-kereskedelem területén világszinten dominálnak, addig Európa még mindig a hagyományos iparágakra és a helyi piacokra koncentrál.
Az ábrán jól látszik, hogy az amerikai tőzsde a 2008-as gazdasági válság ellenére is töretlen lendülettel haladt előre. A növekedés gyorsult a 2010-es években a nagy tech-cégek, mint az Apple, a Microsoft, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet szárnyalása nyomán. Ezek a vállalatok nemcsak a meglévő termékeiket és szolgáltatásaikat vitték tovább, hanem olyan új szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek globálisan is alapvetővé váltak.
Európa lassúsága és nehezen mozduló gazdasága számos okra vezethető vissza. Az egyik legfontosabb az adminisztratív terhek és a szabályozások. Míg az USA-ban egy startup viszonylag gyorsan el tud indulni és fel tud nőni, addig Európában a jogszabályi és adózási környezet rendkívül bonyolult, ami gyakran megakasztja a fejlődést. Ez különösen érzékelhető az innovatív technológiák és szolgáltatások piacán, ahol az amerikai vállalatok gyorsabban reagálnak a fogyasztói igényekre.
Emellett az európai tőkehiány is nagyban hozzájárul a lemaradáshoz. Az Egyesült Államokban a kockázati tőke piaca erős, és hatalmas összegeket fektetnek be ígéretes startupokba. Ezzel szemben Európában a befektetők óvatosabbak, és ritkán hajlandók nagy kockázatot vállalni. Legújabb csoda, hogy jövőre a magyar állam akar befektetni cégekbe, mert más csak olyan feltételekkel hajlandó, aminél jobban jár az alapító, ha inkább elmegy Lidl árufeltöltőnek. Ennek eredményeként az európai startupok gyakran kénytelenek az amerikai piacra költözni vagy ott tőkét bevonni.
A globális szolgáltatási szektorban az amerikai vállalatok teljesen dominálnak. Gondoljunk csak a streaming piacra, ahol a Netflix, az Amazon Prime és a Disney+ uralja a piacot. Vagy vegyük a közösségi médiát, amelyet a Facebook, az Instagram és a Twitter vezérel. Európa ezen a téren alig tud felmutatni globális szinten is jelentős szereplőket. A Spotify ugyan nemzetközileg is sikeres, de ritka kivétel.
A probléma nemcsak az innováció hiányában keresendő, hanem a töredékességben is. Az európai piac szétdaraboltsága – nyelvi, kulturális és jogszabályi szempontból – akadályozza az egységes, versenyképes gazdasági ökoszisztéma kialakulását. Az amerikai vállalatok egyszerűen egy nagy, egységes piacon működnek, amely megkönnyíti a skálázást.
Európa számára elengedhetetlen, hogy változtasson a szabályozási környezetén (drasztikusan csökkentse a szabályozást) és támogassa az innovációt. Ehhez hozzátartozik a kockázati tőke piacának fejlesztése, az oktatási rendszer modernizálása, valamint a digitális infrastruktúra javítása. Csak így lehet esélyünk arra, hogy felzárkózzunk és visszaszerezzük a globális piacokon betöltött meghatározó szerepünket.
