01/04/2026
Ha egy 100 ezres kertészeti csoportban is bevállalja az admin a politikai álláspontját, neked sincs mitől tartanod.
25 tő hortenzia van a kertemben, és tagja vagyok a “Hortenziakedvelők” Facebook csoportnak. Az admin pár napja közzét***e a saját politikai álláspontját. Sem előtte, sem utána nem posztolt ebben a témában, de most az egyszer úgy döntött, valami olyanra használja a saját üzleti csoportját, ami neki rendkívül fontos.
A poszt lényege röviden az volt, hogy elege van már abból, hogy a szemünk láttára lopkodják szét az országot, és mi nem teszünk semmit. Mindenki szavazzon a Tiszára április 12-én.
Mindezt több mint 94 ezer ember elé írta ki, vállalva, hogy többen kilépnek a csoportjából. Vállalta, hogy ha őt bárki rossz kertésznek, rossz szakembernek tartja a nézetei miatt, akkor nyugodtan távozhatnak – a továbbiakban nem szeretné ingyen tanácsokkal ellátni őket.
Összesen 100 ember távozott a csoportjából, és az én szememben ő egy igazi hétköznapi hőssé vált.
Ez az eset engem is elgondolkodtatott: van-e helye egy politikai álláspontnak az üzleti oldalon? Kell-e erről posztolni vagy hírlevelezni, és ha igen, kinek és hogyan? És egyáltalán, mégis miért lett olyan jelentős ez a téma, hogy nekiálltam megírni egy kb. 2800 szavas vezércikket?
Az gondolom neked is megvan, hogy jövő héten magyarországi országgyűlési választások lesznek, amit az ellenzéki PR kommunikáció okosan rendszerváltásnak keretezett át, hogy még fajsúlyosabbnak tűnjön az esemény.
Az a helyzet, hogy a mostani választás valóban fajsúlyos, ugyanis soha nem látott a szavazási hajlandóság mértéke: a 21 Kutatóközpont felmérése alapján a szavazókorú magyar állampolgárok 83%-a biztosan elmegy szavazni, további 11% pedig gondolkodik, hogy elmenjen-e. Simán elképzelhető, hogy több magyart érdekel ez a szavazás, mint a '89-es rendszerváltás utáni első demokratikus választás.
A TikTokom algoritmusa már hetek óta tudja, hogy hova fogom tenni az X-et jövő vasárnap, és a feedem is ennek megfelelő posztokat mutat. Tudod, mit látok? Rengeteg szakmunkást, betanított munkást, segédmunkást, bolti eladót, egyszerű közembert, akik egytől egyig felvállalják TikTok-on, hogy elegük van, ezért a Tiszára szavaznak. 20 éve szavazhatok, de soha nem láttam még ilyet. Sosem láttam még azt, hogy közösségi médiás TREND lett szavazásra buzdítani embereket.
Úgy vélem, történelmi napokat élünk épp át, hisz nem minden nap lehetünk szemtanúi egy autoriter rendszer megdöntésének. Nem lennék meglepve, ha ez később bekerülne a történelemkönyvekbe.
Ezek a választások mindenkit érintenek, de bennünket, vállalkozókat extrán, hisz a kormánytól függ, milyen mértékű adókat, járulékokat kell befizetnünk, és hogy mennyire lesz egyáltalán fizetőképes a magyar. Mi minden piaci változást AZONNAL megérzünk, jóval hamarabb, mint egy alkalmazott. Ők először azt veszik észre, ha nem kapnak fizetésemelést, aztán azt, amikor nem kapnak túlórapénzt, majd azt, amikor csökkentik a munkaidejüket, végül pedig azt, hogy kereshetnek új munkahelyet.
Felbuzdulva a hortenziás kertészen, leültem megírni ezt a cikket, mert szerintem igenis fel kell szólalniuk azoknak a vállalkozóknak is, akiknek fontos a változás és van is bennük egy erős üzenet – különben esélyt sem adunk a változásnak.
Itt vagyok 20K Instagram követővel, 17K TikTok követővel, és ezt a levelem közel 10 ezer címre küldtem el. Azt mondták a Szövegelők, milyen bátor vagyok, hogy merek erről beszélni. Nálam ez nem bátorság kérdése. Nekem ez egy fontos ügy, és ebben a levélben megmutatom azt a három okot, amiért fontosnak tartom, hogy te is merj beszélni az álláspontodról.
Most főzz magadnak egy csésze teát, vagy töltsd magadnak egy pohár bort, és helyezkedj el kényelmesen. A cikkem hosszú lesz és megosztó.
1. OK: A HALLGATÁS BELEEGYEZÉS.
Ha csendben maradunk, azzal támogatjuk az inkorrekt vezetést.
Ha sosem hívjuk fel a figyelmet a valós tapasztalatainkra – ami amúgy teljesen legális – akkor bármilyen ügyet meg lehet úszni, bármit el lehet tussolni. Ha nem merjük felvállalni, hogy milyen igazságtalanságok érnek bennünket, miért várjuk, hogy idővel majd jobb lesz?
Te hallottál már olyan bántalmazóról, aki önszántából egyre kevésbé bántotta az áldozatait? Sajnos én sem. Hát olyan bántalmazottról, aki idővel jobban érezte magát a verések közben? Na erről talán már igen, mert ezt úgy hívják, Stockholm-szindróma.
Azt gondolom, hogy azért tart ott ez az ország, ahol, mert nem merjük kinyitni a szánkat. 10 millió Stockholm-szindrómás magyarok országa lettünk, és már teljesen el is felejtettük, hogy igazából jogunkban áll megosztani a valós tapasztalatainkat.
Mit jelent a valós tapasztalat?
Magyarországon az egyik legerősebb alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága (Alaptörvény IX. cikk). Ez mondja ki, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításhoz, és hogy szabadon közölheted a gondolataidat.
Persze tilos más jó hírét megsérteni, de amíg kizárólag valós tényeket közölsz, és azt a saját tapasztalatodként osztod meg, az nem számít jogsértésnek. A valós tényeken alapuló, szubjektív értékelés a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozik, azaz igenis jogunkban áll nyilvános kritikát megfogalmazni.
Ráadásul a hallgatásból akár hátrányunk is származhat. Tegnap azt írta egy vállalkozó nekem, hogy évekig semmiféle politikai tartalmat nem osztott meg. Egy ellenzéki városban él, és érdekes módon évekig nem kapott megrendelést a helyi önkormányzattól. Azonban idén tavasszal elkezdte kinyilvánítani az ellenzéki érzéseit a közösségi média felületén, és láss csodát – idén nyárra 4 megrendelése is lett a helyi önkormányzattól. Lehet, hogy ez csak egy véletlen egybeesés, de simán lehet, hogy nem az.
Tudom, tudom. Félelmetes gondolat kimondani a közösségi médiában, hogy melyik párttal szimpatizálsz, és erre még vissza fogok térni, de előbb van még két érvem.
2. OK: AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ MEGMOZDULÁSOK HITELESEBBEK, MERT VAN MÖGÖTTÜK SZÍV ÉS LÉLEK.
Ez az igazi Dávid és Góliát küzdelme, a kicsi az óriás ellen.
Az alulról jövő megmozdulásoknál is azt mondják az irigyek, hogy “ez biztosan meg volt szervezve”, “tele van alvó sejtekkel, akik alig várják, hogy bomlaszthassanak”, ám akik benne vannak, pontosan jól tudják, hogy saját magukért küzdenek, mert nem számíthatnak senki másra önmagukon kívül. Ők nem várják, hogy jön majd a megmentő fehér lovon; ők maguk pattannak fel a lóra, és viszik előre az ügyüket.
Minél több ilyen izolált, egymástól független, alulról induló megmozdulás bontakozik ki, annál több repedés jelenik meg a kormány díszes, szentekkel telefestett Tiffany-üvegén – és nincs az a biztonsági üveg, ami egy idő után ne adná meg magát, ne roppanna össze milliónyi apró darabkára.
Ezért lett Szabó Bencéből nemzeti hős egyik napról a másikra, mert ő a saját lelkiismereténél fogva kiállt a sajtó elé, és elmondta, amit tud. Nem kérték meg rá, nem fizettek neki érte. Szó szerint mindent kockára tett azért, hogy hozzájáruljon egy jó nagy repedéssel az összeomláshoz.
Ezért üdvözítőek azok az önkormányzatok, ahol a vezetőség úgy határozott, nem engednek több félelemkeltő, háborús-tankos plakátot elhelyezni a városukban. Mert ők védik a sajátjaikat; és ezért kap ma már támogatást Heindl Péter “plakátjavító”, aki korábban a saját fizetéséből alakította át a kormányzati plakátokat, hogy azok a valóságot tükrözzék.
És ezért is fontos, hogy te, a saját mikrokörnyezetedben elhints egy magot. Ha már van pár ezer követőd, mikroinfluenszer vagy. Minden egyes fotóddal, videóddal, szövegeddel hatást gyakorolsz a követőidre. És ha már hatsz rájuk, miért ne hatnál rájuk olyan tekintetben is, ami a vállalkozásodnak jót tesz? Hát nem lenne jobb neked és nekik is, ha egy kiegyensúlyozott gazdasági környezetben élnénk? Nem lenne jobb, ha elfogadható mértékű adóterheid, a vevőidnek pedig normál megélhetést biztosító fizetése lenne?
3. OK: ATTÓL MÉG, HOGY NEM KÖVETED A POLITIKÁT, EGYÉNI TAPASZTALÁSAID, ÉRVEID NEKED IS VANNAK.
Többen is azt írták nekem privátban, hogy szívesen buzdítanák arra a követőiket, hogy menjenek el szavazni április 12-én, de eddig azért nem tették, mert nem látják át teljes mértékben a politikát.
A politika olyan szövevényes, hogy még a politikusok sem mindig látják át teljesen a nagyobb képet. Aki azt állítja magáról, hogy ő mindent ért és jól tud, az önámításban él. Nem is érdemes arra törekedni, hogy mindent megértsünk, úgysem fogjuk.
Ennek ellenére azok a vállalkozók, akik Magyarországon adóznak, nagyon is sok megéléssel, tapasztalattal bírnak, ami igenis valid, erős alapot képez ahhoz, hogy meg merjenek szólalni a közösségi médiában.
Vegyük például a 2022-es KATA-törvénymódosítást! Ezt mindannyian átéltük. Egyik napról a másikra kitalálták, hogy fenekestül felforgatják az akkor már 10 éve jól működő adózási formát, egy nap alatt átszuszakolták az Országgyűlésen, és bő egy hónappal később már érvénybe is lépett az új törvény.
Ekkor már évek óta KATA-s vállalkozó voltam; mellette épp ebben az évben indítottunk a közös társas vállalkozásunkat a férjemmel, tehát van összehasonlítási alapom.
Visszatekintve a covid előtti időkig (én innentől fogva számolom a tébolyt), egyértelműen azt látom, hogy egyre gyengébb a magyar belső gazdaság. Főleg a férjem webfejlesztés divíziójánál és a Szövegelő Klubnál érzékelem ezt: egyre zsugorodik a magyar B2B piac, egyre kevesebb a vállalkozó és társas vállalkozás, akit érdekelhetnek a szolgáltatásaink.
Ugyanazokon a morzsákon osztozkodunk a konkurensekkel: ugyanazok az EV-k járnak a különböző előfizetéses klubokban körbe-körbe, de nem igazán van új belépő.
De ha ez csak egy megérzés lenne… Viszont számokkal is alá tudom neked támasztani.
A KSH ugyanis becsületesen közzétesz minden számadatot. Nem mindig közérthető formában, de szerencsére oktatási kutatóként jártas vagyok a statisztikai elemzésekben. Letöltöttem hát a 2022. január - 2026. február közti egyéni vállalkozásokra vonatkozó adatbázist, és elkezdtem kielemezni azt.
A 2022-es módosítások következtében az akkori 400.000 KATA-s kisvállalkozóból 300 ezernek más adózási formát kellett választania, és 60.000 egyéni vállalkozó döntött akkor úgy, hogy teljesen megszüntetni a vállalkozását.
Amire azonban valóban kíváncsi voltam, hogy azóta vajon visszatért-e ez a tömeg a B2B piacra? Az alaphipotézisem az volt, hogy az egyéni vállalkozók létszáma stagnál, nem növekszik 2022 óta. Ehhez képest sokkoló eredményeket kaptam a KSH adattáblájának elemzésekor.
A 2022-es sokk sosem rendeződött vissza. A kumulált egyenleg azóta is mínuszban van és egyre mélyebb: 2026 februárra már közel −80 ezer főnél jár. A vállalkozói létszám nem állt helyre; sokan elmentek alkalmazottnak, és azóta sem foglalkoznak a vállalkozásukkal. Az egyéni vállalkozók köre tehát lassan, folyamatosan zsugorodik.
Egyrészt kevesebb az újonnan regisztrált EV (havonta kb. 500-zal kevesebb), másrészt azóta sokkal magasabb az egyéni vállalkozások megszüntetési és szüneteltetési aránya.
És ha most azt mormolod magadban, hogy hát a sok kieső átment társas vállalkozásba, erre is van egy statisztikám, merthogy ez is nyilvánosan elérhető a KSH oldalán.
A társas vállalkozások száma 2023. január óta folyamatosan csökken. Az elmúlt 3 évben -35,6 ezer társas vállalkozás szűnt meg, és drasztikusan visszaesett a vállalkozási kedv: egyre kevesebb új vállalkozást regisztráltak a magyarok, és egyre többet szüntetnek meg.
Összesítve a két adattáblát azt találtam, hogy az elmúlt 3 évben a magyar B2B piacról nagyjából 115.600 résztvevő esett ki. Ennyivel kevesebb vállalkozást tudok megcélozni a hirdetéseimmel.
Az a véleményem, hogy 2022 óta sokkal kockázatosabb elindítani egy EV-t, mint korábban.
Azelőtt ott volt a “kiskata”, és főállás mellett viszonylag alacsony költséggel, havi 25 ezer Forintért cserébe az ember szépen lassan el tudta indítani a vállalkozását. És bár a beindításhoz most is adottak a körülmények, hisz ha valaki főállás mellett EV, akkor választhatja a mellékállású átalányadózást, ami egy kis összegig szja-mentes. De csak egy kis összegig…
Ez az adózási forma, ahogy a neve is mutatja, egyetlen dologra van kitalálva: hogy főállás mellett mellékesben vállalkozgass. Nem arra, hogy növekedj, és egy idő után válts. Óriási a távolság az átalányadós vállalkozás és a jelenlegi KATA között, amit nagyon sokan félnek meglépni. Egyáltalán nem lehetetlen, de inkább valószínű, hogy közben beledöglesz. Véleményem szerint ezért is mutat csökkenő tendenciát a vállalkozói kedv az utóbbi években, ami egyébként baromi problémás szerintem, mert minden országnak a vállakozások a gazdasági motorjai. Ha kevesebb a vállalkozás, kevesebb lesz az államkasszában, márpedig ha kitalálnak olyan dolgokat, hogy a nők nagy része legyen szja-mentes, azt valahonnan pótolni kell, na de honnan, ha egyre kevesebb a vállalkozás?
Huhh, kezdek egyre mélyebbre kerülni a nyúlüregben.
Vissza is térek az eredeti állításomra: nem kell, hogy érts a politikát. Elég, ha a saját bőrödön megtapasztalod a valóságot.
Ha azt látod, hogy kevesebb a vendéged vagy ügyfeled, az a magyar valóság.
Ha a vendégeid gyakran mondják, hogy “hadd fizessek már a következő fizunapon, mert most nincs pénzem”, az a magyar valóság.
Ha azt látod, hogy ugyanott toporogsz, mint 10 éve, és képtelen vagy kiköltözni a lakásodból egy nagyobba, az a magyar valóság.
Mindannyiunknak megvan a maga valósága, a saját tapasztalata, és ahogy korábban már írtam, jogodban áll ezt megosztani másokkal. Csak azért, mert nem látod át a Hormuz-szoros jelentőségét az arab világban, igenis lehet véleményed arról, hogy milyen Magyarországra vágysz, hogy milyen életet kívánsz magadnak és a gyerekeidnek, és ezt retorzió nélkül megoszthatod másokkal.
És ha már retorzió, szeretnék reflektálni azokra a gondolatokra is, ami miatt sokan nem merik megosztani a véleményüket. Három főbb félelemről írtak nekem az Instagram követőim:
tartanak a kommentelőktől;
tartanak a retorziótól, a vállalkozás ellehetetlenítésétől és az ügyfélvesztéstől;
a családjuk erősen kormánypárti, akár komolyabb szálakon is kapcsolódnak, ezért nem merik vállalni az ellenzéki véleményt (hát ez szívás).
Személy szerint az a véleményem, hogy ez nem az a téma, ahol kötelező törekedni a párbeszédre. Ez a téma kommunikációs szempontból tipikusan olyan, ahol a másik oldal annyira agresszívan, kulturálatlanul reagál, amit nem vagyunk kötelesek elviselni, főleg nem az üzleti oldalunkon. (Egyébként mostanra olyannyira polarizálttá vált a verseny, hogy sajnos mindkét oldalra igaz az “aki nincs velünk, az ellenünk van” hozzáállás, szóval itt most nem csak a kormánypártiakra értem a minősíthetetlen kommunikációt.)
Ha tartasz a kommentektől, eleve tiltsd le a kommentelési lehetőséget. Te nem az állam vagy. Nekem nem kell szólásszabadságot biztosítani minden tökfilkónak és bot profilnak. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki bárhol bármit mondhat következmények nélkül. A szólásszabadság azt jelenti, hogy az állam nem korlátozhat önkényesen a véleményed kifejezésében. De te, mint magánszereplő igenis szabályozhatod a saját felületed. A te üzleti oldalad nem közterület, hanem egy általad működtetett, moderált kommunikációs felület; ahol törölhetsz kommenteket, elrejthetsz hozzászólásokat, és letilthatsz felhasználókat.
Ha neked fontos, hogy megoszd az üzeneted a követőiddel, mert belülről feszít az egész, és szeretnél hatni másokra, akkor ne a negatív kommentek tartsanak vissza ettől. Én sem tervezek válaszolni egyetlen válaszlevélre sem, amit erre a levelemre kapok.
Zárójel kezdődik:
Itt most tennék egy rövid kitérőt a kulturálatlan kommentelőkkel kapcsolatban, mert az oktatási kutatói-fejlesztői énem belül üvölt. Mert ezek a primitív megnyilvánulások sajnos részben a magyar oktatási rendszernek is köszönhetőek. Nem marketingesnek készültem, egyáltalán nem. Magyartanár vagyok, tantervfejlesztő és oktatási kutató-fejlesztő. Azért végeztem el a doktori képzést, hogy ha egy nap új kormányra virradunk, segíthessek kidolgozni egy új tantervet: olyat, ami a finneknél és az észteknél van. Olyat, amit pillanatok alatt kirántotta a balti államokat a szocializmus árnyékából, és világelsővé t***e őket az oktatásban. Éveken keresztül az ő rendszereiket, tananyagaikat tanulmányoztam, kutattam, és tudod, hogy mi a legmegdöbbentőbb?
Hogy nem kellenének milliárdok ahhoz, hogy az oktatás TARTALMÁT és HOGYANJÁT átalakítsuk, modernizáljuk. Láttam magam előtt a számokat, feketén-fehéren. És nem ért***em, hogy ha “csak” ennyi az egész, akkor miért nem csináljuk így? Miért nem törekszünk arra, hogy jobbá váljunk? Annyira nem ért***em ezt akkoriban (itt most a Hoffmann-érában járunk, az oktatásunk legsötétebb időszakában), hogy fel is t***em a kérdést a néhai professzoromnak, Csapó Benőnek, aki egy világklasszis oktatási kutató volt. Ő pedig azt felelte nekem, hogy azért nem, mert a magyar politikának régóta nem érdeke, hogy gondolkodó magyart neveljen. Szóval ha ez a levél bármilyen úton-módon eljut egy Tiszáshoz, csak egyet kérnék tőletek: javítsátok meg az oktatásunkat. Minden innen indul. TISZA Párt
Zárójel bezár.
Volt olyan, aki attól tartott, ha felfedi az ügyfelei előtt ellenzéki érzéseit, akkor gyakoribb NAV látogatásokat fog kapni. És bár ez valóban kellemetlen, de ha nincs vaj a füled mögött, akkor nincs is mitől félned. Bármennyire hihetetlen 2026-ban Magyarországon, de igenis lehet tisztán is vállalkozni. Ráadásul ennek van egy olyan hozadéka is, hogy éjjelente jól alszol.
Persze mondhatja valaki, hogy “azért csalok, mert a nagyok is csalnak, meg különben is szar az egész rendszer”. Megértem őket is, csakhogy a szabályok be nem tartásával kimondatlanul és önkéntesen elveszítik az olyan állampolgári jogaikat, mint például a szólásszabadságot vagy a szabad véleménynyilvánítást.
(Plusz egy gondolat: nehogy azt hidd, hogy a NAV-nál mindenki kormánypárti. Ahogy a rendőrségnél és a titkosszolgálatnál, a NAV-nál is sokan ellenzik a politikai célú razziákat.)
És akkor az ügyfelek. Ha a mai levelem hatására bármelyik FIZETŐ olvasóm (azaz aktív klubtagom) azt mondaná, hogy ő nem bír többé elviselni engem, kilép, ám legyen. Elfogadom a döntését. Én úgy érzem, kötelességem jóra használni a hangomat. Kötelességem felvilágosítani azt a több tízezer vállalkozót, aki követ valamilyen felületen, hogy igenis elmondhatják a véleményüket.
Az eszem megáll, de még mindig van olyan magyar, aki azt gondolja, hogy az ő szavazata nem fog számítani. Hogy ő csak egy a 10 millióból, ezen nem múlik semmi. De ez nem igaz! És ugyanígy nem igaz az sem, hogy a te egyetlen véleményed, posztod nem számít.
Hidd el, hogy ez egy dominó: engem a hortenziás kertész lökött meg; akaratlanul is rávett, hogy mondjam el a véleményem a saját szemszögemből. Én talán meglöklek téged. Te pedig egy következő embert. Mikrorepedéseket hozunk létre az eleve torz rendszeren, és közösen elérhetünk valamit. Ha igazam van, akkor április 12-én kormányváltás lesz. Ám ha most is csak hallgatunk, akkor minden marad olyan, amilyen most: fenyegető, ijesztő és csóró.
Ha van benned egy gondolat, egy üzenet, használd ki, hogy vannak követőid. Használd a hangod jóra, segíts a változásban.
